2012. február 25., szombat

Beszámoló

Régen írtam ide :(. Nem azért, mert nem történik semmi, nem is azért mert annyira nincs időm, hogy írjak egy pár sort, de ...
eljött az idő, amikor Mazsola a nap 24 órájából 30-at anyázik :). Vagyis, ha ébren van, akkor szó szerint követ mindenhova, ha leülök (esetleg netezni), akkor jön (értsd odagurul vagy épp kúszik) és lerángatja a gépet...
Hát nem épp jóleső érzés, mikor gépelnék és csak úgy cikáznak a betűk (billentyűk) az ujjaim alatt, miközben Z ráncigálja a kábelt. :))))
Így halasztanám esétre az irogatást, de hát akkor meg már úgy elpilledek, hogy nincs is kedvem agyalni azon, hogy hogyan is tudnám összeszedni a napunkat.
Halogatom....
Pedig mindig megfogadom magamban, hogy no most már írok ám minden nap egy keveset, hogy mi is zajlik. Megfogadom.... De nem így történik.

Most a napokban közeledik a 9. hónap...
Mindig elcsodálkozom, hogy egy igazi kisfiú alszik, fekszik, ölel, ..., sír.... mellettem :). Csodálatos!
Amikor ránézek elolvadok. Olyan, de olyan.... édes. :))))

És egy kollázs, amin önfeledten majszolja az általam készített sült cékla-krumpli-alma-répa pürét.
(Ez talán az egyetlen, amit meg is eszik a főztömből. A többi babakaja...)




Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...