1,5 év eltelt. Mindig rácsodálkozom, hogy milyen gyorsan szalad az idő. Hihetetlen.
Míg nem volt gyermekem addig nem is gondoltam, hogy egy pici babából fénysebességgel mekkora NAGYBABA lesz. :)
Igen, 18 hós lett a Csöppem. (Így belegondolva a 18 most is és később is nagy fordulópont egy ember életében, 18 hósan pici babából igazi kis totyogó, 18 évesen meg kölyökből Ember. :)))))
Nálunk ez a hónap igazán meghatározó lett. Több szempontból nézve.
- először mentünk tömegbe
- első koncert (Alma együttes)
- első Legózás
- tudatosan használja az igent és a nemet (persze nem szavakkal, hanem fejmozgással)
- kibújtak a hátsó alsó rágók (kész szenvedés volt 1 hónapig)
- pár percig már önállóan is játszik (tornyot épít pl csiga kockáiból)
- kismotorozik (ráültetem, majd megy 1 kört)
- imád bújócskázni (no és elbújtatni :))
- szeret fogat mosni
- palackból iszik (HURRÁ! ISZIK!)
- útál öltözködni (már reggel kergetőzünk körbe-körbe a házban, jó kis torna...)
- LÓMÁNIA (imádja a pacikat)
- szereti a KÖNYVEKET (hozza a könyvet, beül az ölünkbe és fejemet megfogva irányít, hogy most már akkor olvassak :), ami 1 oldalig terjed, mert utána tovább lapoz)
- ha pitypangot talál próbálja elfújni (persze a szájában landolnak a kis helikopterek :))
- továbbra is szeret pakolni (fiókból, dobozból)
- allergia :( (talán csoki..., méz..., ....)
- kezdődő mandulagyulladás :((
No és visszatérve a felsorolásom elejére.
A múlt hétvégén koncerten jártunk, Alma koncerten. Nagyon szereti a zenéjüket, így nem volt kérdés, hogy megyünk.
Tömegbe érkeztünk, nagyon sok gyerek vett körül bennünket.
Találtunk egy Legós standot is, ott jól elszórakozott Z. Pakolászott, épített, rombolt. :)
A legjobban a nagyobbak harci legója tetszett (mert hatalmas dobozban voltak az apró részecskék), meg a kislányok rózsaszín építménye, ahol babákat fektettek szunyára a lányok.
Z nem hagyta figyelmen kívül, kivette a babákat az elkészített fekhelyből és szemügyre vette. :))))
A koncert alatt felvettem, a vállamra hajtotta fejecskéjét és onnan figyelte az eseményeket.
Hazaérve beájult az ágyba. :)
És a felsorolás vége.
2 napja hőemelkedés-láz-hőemelkedés-láz kerülgeti Mazsolámat.
Dokink továbbképzésen, telón egyeztetés. 38 felett tartósan, akkor be az ügyeletre, addig inni, inni, inni.
Ok.
Igen ám, de délután sírva ébredt. Nem volt hajlandó sem enni sem inni, még a cicilés is nehezére esett.
Irány az ügyelet.
Várunk, várunk.... (jaj, oda ne kerüljön a gyermek!).
Majd doki megvizsgálja.
Kezdődő mandulagyuszi. JAJ!!!
Kérdi, családban vki? Á nem, senki. Mindenki egészséges.
Megjegyzem, voltunk koncerten. Ó. Alma koncerten. Ó.
Doki: sok gyerek jött onnan betegen hozzá.
:(((((((((((((((((((((
Jót akartam és rosszul sült el. :(
Szóval egy ideig sehova, legalábbis míg influenciaszezon van terítéken.
Most ágyban, nagy nehezen elaludt, de éber. Várjuk a holnapot.
(Egészséges Zalánnal is nehéz a nap :), de így betegen... Nagggggggggggggyon ANYÁS! Én nem ZALÁNOS! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése