Már itthon és a kezdet / Our first days at home

2011.06.06. (hétfő)

Délután már csak 3-asban élveztük egymás társaságát itthoni körülmények között. Borzasztóan jól esett végre itthon lenni, a megszokott tárgyakkal körülvéve.
No és persze Csabival! :)
Magunk maradtunk a kis Mazsolával. Milyen jó is ez!
Este megtörtént az első fürdetés. Hát, nem voltunk vmi gyorsak. Persze a törölközőt elfelejtettem, úgy rohangáltam utána mint pók a falon.
Zali egész jól viselte, nem sírdogált, tűrte apa és anya ügyetlenkedéseit.
Átöltöztettük alvós szerkóba.
És most jött a nagy kérdés. Hogyan tudunk apával együtt aludni úgy, hogy Zali is mellettünk legyen.
A babaszoba kicsinek bizonyult, mivel az ágyat kihúzva nem férek hozzá a kiságyhoz kényelmesen.
Apa kitalálta legyen a kiságy a hálóban.
Átcuccolt.

Az első éjszaka nem volt felhőtlen. Igaz, nem sírt, nem ordított, csak mocorgott, izgett-mozgott, nyitogatta a szemét, gagyarászott. És hát milyen is ilyenkor a friss szülő. Mindenre figyel, sasol, fülel.
Mi is ezt tettük.
Éjféltől 3-ig nem sűrűn tudtunk elaludni. Zali ébren tartott bennünket :).

2011.06.07. (kedd)

Eljött a reggel. Kifacsartan ébredtünk. Apát a munka elszólította mellőlünk (kizsákmányolják teljesen az embert a magáncégek...). Eljött az 5 napos szabira, de a munka az munka, azt mondják. Szerencsére csak pár órára távozott.
Az egész nap csendesen telt. Zali aludt, evett, aludt, evett.
Eljött délután a védőnő, megvizsgálta, ő is megmutatta a köldökcsonk ápolást.
Este már nem mertük fürdetni.
Lefeküdtünk, persze megint jött az éjfél és ugyanaz lejátszódott mint korábban. Gagyarászva, szuszogva ébren tartott. Etettem is fél óránként és evett, mint a ki nagyon éhes.
Kaptunk egy légzésfigyelőt (matrac alá helyezhető). 2x be is sípolt. Nagyon megijedtünk, de Csabi rájött, hogy túlságos oldalra fektettem Zalit, ezért sípol. Betolta a rácshoz a kis lapokat, és így már minden ok lett.
Szóval éjféltől 3-ig megint ébren voltunk.

2011.06.08. (szerda)

Minden nyugis (reggel, délelőtt, délután). Zali alszik, eszik. Már szopizáskor sokat nyitogatja a szemét és érdeklődve nézelődik.
Apa és anya mikor egészen közel hajol hozzá még mosolyog is (hát ilyenkor olyan édes mint egy kis cukorka) :)
Csabi szerint tiszta moncsicsi :)))))
Már egészen belejöttem a pelusozásba, köldökcsonk ápolásba.
Délutánra le is esett az elszáradt csonk (végre!!!! :)).
Betartotta az előírt 10 napot :).
Ma volt a gyermekorvos, megvizsgálta. Minden rendben. Kiírta a D-vitamint és a szükséges Vigantol cseppet.
Este fürdetés (már előkészítve a törölköző :)). Gyorsak voltunk, nem nyűgösködött.
És jött a nagy fektetés. Amint bepakoltuk a kiságyba, elkezdett kapálózni a kis pöttöm emberke.
Mit lehet ilyenkor tenni. Megint nem fogunk aludni az éjjel.
Meg kell jegyeznem, hogy nappal a nappaliban van velünk, és békésen szundikál a még korábban beszerzett összecipzározott szopipárnán.
Hát, gondoltunk egy nagyot. Mi lenne, ha beraknánk a szopipárnát a kiságyba.
Megtettük.
És láss csodát. Elaludt. Csak 1x sírt fel, hogy éhes.
Persze felkeltem 2-kor, mert azt hittem itt az idő és szopizni szeretne. De nem, csak nézelődött. Így jött el a három óra, evett és aludt tovább.
Legközelebb 7 órakor ébredtem. :))))
Várom a következő éjjelt, kíváncsi vagyok hogyan alakul. :)

Lehet már hozzászokattam egy dologhoz (a szopipárna) és nem fog tudni nélküle aludni. Hát....
Nehéz jól dönteni egy pici lény kezdeti mindennapjaiban.
De igyekszünk!