Cukorterhelés

Belépve a 24. hétbe, csütörtökön megtörtént a cukorterheléses vérvétel.
Reggel 7-re kellett volna menni, de hát ki bír ilyen korán kikelni az ágyból :), így fél 8 körül értünk oda Cs-val.
Szerencsére csak 3-an voltak előttem, így ez a része gyorsan ment. A nővér levette a vért (elég ügyesen), leadtam a vitt vizeletet, és kaptam egy műanyag poharat, egy zacskó szőlőcukrot (igazából glükóz) és egy spatulát, hogy keverjem ki egy kis vízzel és miután megittam 2 óra múltán térjek vissza egy újabb vérvételre.
Nos, azt tudtam, hogy tömény cukros lötyit kell innom, de hogy még rágcsálni is kell belőle. Ugyanis felbontottam a zacsit és beleöntöttem a tartalmát a pohárban, ami azonnal tele is lett (meglepődtem), ráöntöttem a vitt ásványvizet és egy kis citromlevet és mint a beton, úgy bekeményedett. Cs. segített faragni :). Így röpke 30 perc alatt sikerült belapátolnom (szó szerint) a szmötyit. Pfúj! Brrrr!
Aki szintén ez előtt áll, azt tanácsolom, csak apránként adjon a vízhez kevés port, keverje el és igya meg. Ne egyszerre! mert beton lesz belőle és lehet faragni :)
Amint leért a lötty megnyugodtam, hogy nem jött vissza. Annyira nem félelmetes, mint a neten sok helyen olvasni lehet. Szörnyen sok cukor így reggel éhgyomorra (ugyanis előző este 7-kor lehetett utoljára enni és másnap csak a második vérvétel után), de kibírható.
Az biztos, hogy egy ideig nem kívánom majd az édességet.
Visszatérve levette a nővér a második adag vért is. Utána felsóhajtottam, végre vége ennek a borzalomnak. (tudom, lesz még ennél sokkal rosszabb is...)
Ja, és adtam egy felbélyegzett, saját részre megcímzett elsőbbségi borítékot is, hogy idehaza kapjam meg az eredményeket.
Remélem minden rendben és nem kell befeküdni.